A tetőszellőzés a tető legláthatatlanabb, mégis az egyik legfontosabb eleme. Nem a beázás ellen véd, hanem a pára ellen — azaz a belülről érkező nedvesség ellen, ami ha bereked, kicsapódik, és idővel penészt, korhadást okoz. A jó hír: ha a szellőzés jól van megoldva, a tető „lélegzik”, és szárazon marad. Nézzük meg, hogyan.
Honnan jön a pára, és miért baj?
A lakásban folyamatosan keletkezik nedvesség — főzés, fürdés, mosás, de még a lélegzés is. Ez a meleg, párás levegő felfelé vándorol. Ha eléri a hideg tetőszerkezetet és nincs hova távoznia, kicsapódik (kondenzál), átnedvesíti a szigetelést (ami így veszít a hőszigetelő képességéből), és a tartós nedvesség penészt, végül korhadást okoz. A szellőzés feladata, hogy ezt a párát folyamatosan elvezesse.
A kétszintű szellőzés: eresztől a gerincig
A szellőzés úgy működik, mint egy kémény: alul beáramlik a hideg levegő, felül távozik a felmelegedett, párás levegő. A tetőn ez azt jelenti, hogy az eresznél beszellőzés, a gerincnél kiszellőzés kell, a kettő közt pedig egy folyamatos légrés fut a fedés alatt (az ellenléc által nyitva). Ha bármelyik vége eltömődik vagy hiányzik, a „kémény” nem húz, és a pára bereked.


Az eresznél: beszellőzés és madárfésű
Az eresznél a levegőt be kell engedni a fedés alá, de a madarakat, rovarokat, lombot ki kell zárni. Erre való a madárfésű (a cserép hullámaihoz illő fésű) és a perforált szellőzőrács: átengedi a levegőt, de lezárja a rést. Enélkül vagy nincs beszellőzés (bereked a pára), vagy beköltöznek a madarak a tetőtérbe.
A gerincnél: kiszellőzés szárazon
A gerincnél a felmelegedett, párás levegőnek távoznia kell. A mai megoldás a száraz, szellőztetett gerinc: egy gerincszellőző szalag átengedi a levegőt, miközben a csapadékot kizárja, és külön rögzített kúpcserepek zárják le. Ahol a gerinc kevés, szellőzőcserepeket is beépítenek a felületbe a levegő kivezetésére. A régi, habarcsba ágyazott, tömített gerinc épp ezt a kiszellőzést fojtja meg.

A szellőzés hiánya belül üt vissza
Gyakori hibák — és mit vehetsz észre magad
A rossz szellőzés jeleit sokszor belülről, a tetőtérben veszed észre előbb, mint kívülről.
Gyanú és bizonyíték — nem ugyanaz
Szellőzés a fedés alatt

Szellőzetlen, bezárt szerkezet

Folyamatos légrés eresztől gerincig
Valódi munkánk: balra a bontáskor talált, szellőzetlen állapot; jobbra az általunk épített, szellőző rétegrend.
- A tetőtérben van-e penész, dohos szag, foltos szigetelés, különösen a gerinc és az eresz közelében?
- Télen „izzadó”, párás belső felületek, vízcseppek a fólián vagy a fán?
- Az eresznél látsz-e szellőzést (madárfésű, szellőzőrács), vagy teljesen zárt a perem?
- A gerinc szárazon, szellőzőszalaggal készült, vagy végig habarccsal van tömítve?
- Vannak-e szellőzőcserepek, ahol a gerinc kevés a kiszellőzéshez?
Mit kérdezz a kivitelezőtől?
- Hogyan oldják meg az eresz-beszellőzést (madárfésű, szellőzőrács)?
- A gerinc száraz, szellőztetett kialakítású lesz (gerincszellőző szalaggal)?
- Lesz-e folyamatos légrés a fedés alatt, ellenléccel?
- Szükség esetén beépítenek szellőzőcserepeket a megfelelő mennyiségben?
- A szellőzőkeresztmetszetet a gyártói előírás szerint méretezik?
Gyakran ismételt kérdések
Miért kell szellőztetni a tetőt, ha jól szigetelt?
Mi az a madárfésű?
Honnan tudom, hogy rossz a szellőzés?
A régi habarcsos gerincet miért cserélik szárazra?
Források
A műszaki állítások gyártói alkalmazástechnikai útmutatókból származnak: Wienerberger — szakembereknek (alkalmazástechnika) (gerincszellőzés, szellőzőcserép) és Tondach — tetőterek rétegrendi kialakításai (rétegrend, szellőzés), valamint a cserép- és fóliagyártók beépítési útmutatói. A szellőzőkeresztmetszet pontos méretét mindig a beépített rendszer gyártói előírása adja meg.



